Interjúk

Hot! Plasztika | Haszon magazin | Dubai mesevilág | Őssejtterápia: vissza a távoli jövőbe | Betegekre hangszerelt kezelések |Kiderüljön az igazság | Egy plasztikai sebész élete | Diplomata magazin | Vital TV

Dr. Ferenczy József válaszol

Őssejtterápia: vissza a távoli jövőbe.

A szívbetegségek terén évente egymillió betegre vetítve az alkalmazó ország ötvenmilliárd eurónyi hasznot realizálhat

Nemrég zajlott le Bostonban a nyolcadik őssejtterápiás és -kutatási világkongresszus, amelynek a nemzetközi partnerség és kommunikáció kialakítása is a témája volt. Magyarországot Seffer István kutató képviselte, s vele beszélgettünk.

Az őssejtkutatók a szervezet apró egységéből indulnak ki, míg az úgynevezett holisztikus szemlélet a teljességet veszi alapul. Hol ér össze a kettő? :  Logikus a kérdés, ám az én megközelítésemben éppen a sejtalapú kutatás és gyógyászat képviseli a holisztikát. Nem elkülönült sejtekről, hanem azok rendszeréről van ugyanis szó, és nem mindegy, ennek a rendszernek milyen az anyagcseréje, miféle program szerint működik. S mivel a szervezetben minden egység finom összefüggésben áll az összes többivel, a rendszer épsége a kulcs.

Elméletük szerint mi okozza tehát a betegségeket? :  Amikor a sejtszisztémából hiányoznak egyes elemek, vagy azok kimerülnek, akkor beszélhetünk az egyensúly megbillenéséről, ami betegséget okoz. Ugyanez a magyarázata egyébként az öregedési folyamatnak is.

Szélsőséges viszonyulást vált ki az őssejtkutatás, valamint az őssejtekkel való terápia. Egyesek csodaként tekintenek rá, míg mások még a nyilvánvaló eredményeit sem fogadják el. Miért van ez így? :  Általában minden új tudományos irány kivált egyfajta ellenérzést azokból, akik nem szívesen járnak teljesen új utakat. Le kell szögezni, hogy ez a terápia sem csoda, mert maga a természet az. Tény azonban, hogy a sejtek működésének egzakt ismerete, befolyásolása univerzális mechanizmusokhoz ad kulcsot a kezünkbe.

Hol tart most a világ az őssejtkezelésben? :  Svéd-francia együttműködés kapcsán például a bétasejt-beültetés hatásáról számoltak be a kongresszuson. Ez jelentős előrelépés a cukorbetegség gyógyításában. Hasonlóan biztató eredmények születtek a kö?zelmúltban az érszűkület, a szívbetegségek és a degeneratív ideggyógyászati megbetegedések kezelése terén. Az egyesült államokbeli kutatóműhelyek élen járnak, ám nem hagyhatók figyelmen kívül az angliai és a távol-keleti kutatási és alkalmazási eredmények sem.

Mit szólnak ehhez a gyógy?szergyártók? :  A világ legnagyobb gyártóinak kutatóműhelyei is képviseltették magukat Bostonban. Az egyik gyártó ígérte, hogy két éven belül a kereskedelemben szabadon megvásárolható terá?piás embrionális őssejtkészítményt hoz forgalomba.

Ha össze kellene hasonlítani a hagyományos kezelést az őssejtterápiával, például az egészségnyereség és a ráfordítás szerint, mit mondana? :  Az ilyen terápia a célzott szervnél végleges gyógyulást eredményez. Egyes kutatók kiszámították, hogy csak a szívbetegségek terén évente egymillió betegre vetítve az alkalmazó ország ötvenmilliárd euróhoz juthat. Az összeg egy része a hagyományos, például sebészi és gyógyszeres terápia, valamint az ápolás nélkülözhetőségéből fakadó megtakarítás, a másik része effektív bevétel. Mivel a kezelés rövid és fájdalommentes, sok beteg nyilván hajlandó lenne maga finanszírozni.

Szinte mindenütt kényes etikai kérdés az embrionális őssejtek használata. Milyen eljárással válthatók ki ezek a sejtek? :  A humán embrionális őssejteken kívül felnőtt testi sejtből is előállíthatók az embrionálishoz hasonló tulajdonságokkal rendelkező sejtek, úgynevezett géntraszkripciós faktorok alkalmazásával. Ezekben a sejtekben hatalmas regeneráló erő rejlik, és a sejtkezelések alappillérének tekinthetők ma már. A rendezvényen szó esett a felnőttkori őssejtek alkalmazásáról is, bár ezek regeneráló ereje csekélyebb.

Ez azt jelenti, hogy a beteg saját sejtjét használhatják? :  Pontosan. A saját sejt embrionális tulajdonságúvá alakítható négy géntraszkripciós faktor segítségével. Így gyakorlatilag vissza lehet programozni a felnőtt sejtet embrionálishoz hasonló tulajdonságú őssejtté. Mi viszont indirekt őssejtterápiáról számoltunk be, amelynek során a helyi, még el nem kötelezett saját felnőtt őssejtet jelmolekulákkal bírjuk rá, hogy alakuljon például porccá.

Hogyan adnak információt neki? :  Úgy kell ezt elképzelni, hogy például az ízületi felszínen meghúzódó sejtnek a vérplazmából nyert fehérje segítségével "megmondjuk", képezzen új porcot. Az indirekt őssejtterápiát a nemzetközi tudományos világ elfogadta, eredményeink pedig beleillenek a nemzetközi tudományos világ eredményeinek sorába.

Milyen előzetes vizsgálatok kellenek a kezeléshez? :  Kézbe kaphattam és elhozhattam egy nanotechnológiával előállított mikrolaboratóriumot. Ez a két négyzetcentiméter nagyságú egység egyesíti az összes laboratóriumi tudást, amelylétezik, és néhány másodpercen belül méri a becseppentett minta minden paraméterét. Megállapítja pél?dául, hogy a szervezet regeneráló sejtrendszerének egyes sejtjeiből mennyi van jelen a keringésben, mi hiányzik, mit kellene pótolni, s hogy van-e daganatsejt a keringésben.

Magyarországon mennyire fogékony a tudományos közvélemény a sejtterápiára? :  Továbbra is az összefogást sürgetem a bezárkózás helyett, mert talán még mindig nem késő részt vennünk a nemzetközi biotechnológiai forradalomban. Ha nem tesszük, hazánk behozhatatlan hátrányba kerül. Márpedig a magyar kutatók szürkeállománya köztudottan mindig versenyképes volt a világgal.

Betegekre hangszerelt kezelések

Seffer István: tudjuk, hogy az őssejt mit eredményez, most a hogyanra kell megadni a választ - a gombhoz keressük a kabátot

Végtelen az univerzum és az emberi butaság, mondta Einstein, bár saját bevallása szerint az előbbiben nem volt egészen biztos. Ezt idézte Seffer István plasztikai sebész, amikor arról beszélgettünk, vajon hol a határ a hétköznapi és a tudományos gondolkodás között. Az emberi test tiltott felhasználásával, az abortumokból nyert őssejtek beültetésével két éve meggyanúsított orvos szerint ő nem lépte át az etika határát, összes bűne, hogy próféta akart lenni saját hazájában.

Hol tart most az ügye?:   Nem tudom, azóta engem nem szólítottak meg. Nem kívánok érdemben nyilatkozni, mert az elmúlt két évben a velem szemben alkalmazott összes kényszerintézkedés egyik indoka az volt, nehogy befolyásoljam a vizsgálat menetét. Ezt eddig sem tettem, ezután sem fogom. Az viszont nagyon furcsa, hogy az ügyben érintett magánklinika igazgatóját, az öcsémet a hivatalos nyomozás megkezdése óta csak most hallgatták ki. Ráadásul olyan embereket, pácienseket keresnek meg, akikhez nincs közöm.

Egyáltalán mikor és miért kezdett az őssejtekkel foglalkozni? :  Tizenöt évvel ezelőtt, a szövetátültetések és a sejtkezelések kapcsán sebészként figyeltem fel arra, hogy a betegségek fele magától gyógyul. Kutatni kezdtem az okokat, és világossá vált, hogy a gyógyulást azok a még el nem kötelezett, bármivé fejlődő sejtek garantálják a szervezetben, amelyeket gyógysejteknek neveztem el. Ezek mindnyájunkban ott vannak, és bizonyos betegségek leküzdéséhez elegendőek, másokhoz azonban nem. A gyógysejtek tapasztják meg az átültetett bőrt, regenerálják az elvágott szöveteket. Elképzelésem az individuális orvosláson nyugszik, mert nincs két egyforma beteg és betegség. A gyógysejtkezelést ugyanúgy rá kell hangszerelni az adott betegre és betegségre, mint ahogy a zeneszerző dolgozik.

Honnan lehet nyerni ilyen sejteket? :  Bárhonnét, akár a keringő vérből is, amelynek meghatározott százalékában ott vannak. Amikor egy rákos betegnek friss teljes vért adtam, nem masszát, a beteg a vártnál nagyobb javuláson ment át. De a zsírban, a csontvelőben is megtalálhatók. A csontvelő-átültetések tulajdonképpen gyógysejtkezelések, de ezt a tényt sokan még nem fogadják el.

Ha ez ilyen egyszerű, miért az embrionális őssejteket preferálja? :  Az embrionális el nem kötelezett gyógysejtek regeneráló hatása a legnagyobb. Ezek kinyerésének egyik lehetséges forrása a megsemmisítésre ítélt abortális szövetek még életképes sejtjei. Arra próbálták rátolni az egész ügyet, hogy az abortum felhasználása szörnyű bűntett ember és isten ellen, miközben a meggyilkolt magzatok százezreit semmisítik meg. Ez a mai napig így van. Úgy tűnik, nagy baj, hogy értéket tudunk előállítani a biológiai szemétből. A legkézenfekvőbb, hogy nem az élő emberből veszem ki a sejtet, hanem azt használom föl, élesztem újjá, ami egyébként a kukában végezné. Ez a leghumánusabb eljárás a gyógysejtek előállítására.

Az abortumból nyert sejtnek viszont már van saját programja, egy egyszeri és megismételhetetlen lényé. Beültetve egy másik emberbe, milyen problémát okozhat? :  Semmilyet, mert egyik legfőbb sajátossága, hogy nem vált ki immunválaszt. Százszázalékosan nem tudjuk, mi a hatásmechanizmusa, azt viszont igen, hogy nem okoz bajt.

Akkor másként kérdezem. Kifejezheti-e magát egy bekerülő Einstein-gén az átlagos képességű emberben? :  Elképzelhető, ha a sejt például agyi folyamat helyreállításában vesz részt.

Megnyugtatóbb válaszra szá­mítottam. :  Mindig a környezet határozza meg, hogy mivé fejlődik a nem elkötelezett, vagyis még mindenre képes, multipotens sejt. A külső hívó jelek a döntők, ugyanis a környező jelmolekulák géneket aktiválnak. Az összes gén ott van a sejtben, de a környezet pattintja ki őket, és az határozza meg, hogy a sejt milyen formában fejlődik ki. Erre hadd említsek egy kísérletet. Embrionális őssejttenyészethez műanyag formákat adtak. Amelyikhez csillag formát kevertek, abból csontszövet lett, a virágból pedig zsírszövet. A formák jelentették a külső kódot.

Érzésem szerint fokozott etikai viszonyulásra van szükség, ha ilyesmibe nyúlunk. :  Kételyeim nekem is vannak. Ezeket azonban elnyomják az elmúlt négy évtized klinikai és kutatói tapasztalatai, mert már csaknem teljesen tudjuk, hogy miről van szó. Az aszpirin hatásmechanizmusának feltérképezéséért az 1980-as években, száz évvel a gyógyszer bevezetése után adtak Nobel-díjat. Tudjuk, hogy az őssejt mit eredményez, most a hogyanra kell megadni a választ. Tulajdonképpen a gombhoz keressük a kabátot.

Zorán egyik dala jut eszembe: adj a reményből, hogy túlélnéd, mit kiszámítottál. Eljutunk odáig, hogy a sejt ezzel a módszerrel visszaprogramozza magát harminc évvel korábbi önmagára? :  Igen, és pontosan erről van szó. Bármilyen sejtből lehet bármilyet csinálni, akár egy vérsejtből is lehet embrionális őssejtet alkotni. Néhány génnel bármilyen forrásból származó sejtet át lehet alakítani a felhasználás érdekében, csak bizonyos dolgokra oda kell figyelni, hogy a jövőben biztonságos legyen az alkalmazás.

Milyen célokra használná a gyógysejteket? :  Ha az engedélyünknek megfelelően hagytak volna működni bennünket, akkor a legalapvetőbb szöveteket elő tudnánk állítani, például szívizmot, porcot vagy égési sérülteknek teljes értékű bőrszövetet. Itt tarthatnánk. De engem főleg a bőr- és hajpótlás érdekel plasztikai sebészként. Japán és a Koreai Köztársaság már esztétikai célra is használja az őssejteket, hiszen gyógyászati célú felhasználása is hosszú távon lényegesen olcsóbb, és végleges megoldást ad. Mi húszéves elmaradásban vagyunk a szemléletben, ám bizakodom, mert látok hazai arcokat is a világkongresszusokon. Azt kellene látniuk az embereknek, hogy ez a módszer isten áldotta csoda, nem démoni szörnyűség. A hihetetlen butaság, féltékenység és rosszindulat csapdájába esett a projektünk, miközben a világ más tájain sokkal előbbre tartanak.

Miben segíthetett volna, ha hagyják működni? :  Az egy dolog, hogy nyavalygok, mert személyesen nekem rosszat tett az ügy. A gazdaságot azonban sokmilliárdos kár érte a projekt szétverésével. Ha a 2007-ben az Akadémiára beadott programomat újragondolnánk és modernizálnánk, a magyar egészségügy helyzetén is látványosan tudnánk javítani.

Melyik egyszerűbb, saját vagy mástól származó sejttel dolgozni? :  Esettől függ. Ha valaki megég, de alapvetően egészséges, akkor nyilván a saját sejtjét érdemes használni. Vírusfertőzött vagy rákos betegnél azonban más a helyzet, mert a kinyert sejtek közt beteg sejt is lehet, ezért oda külső, egészséges gyógysejtet kell bevinni.

Vagyis sejtdonort kell keresni. :  Igen, de az osztódás tizennegyedik hetében ott már probléma adódhat. Az embrionális sejtnél pontosan tudjuk, hogy meddig nem okoz betegséget. Egy ideig úgy működik, mintha az ikertestvér lenne.

Az új alkotmány rögzíti, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.  :  Ahol engedélyezik az abortuszt, ott ne engedjék kidobni a megölt magzat szöveteit. Vagy tiltsák be teljesen a művi terhességmegszakítást, és akkor nincs miről beszélni. De ha elvesznek egy életet, és azon én három másikat mentek meg, akkor melyik etika az erősebb, a gyilkolásé vagy az életmentésé?

Seffer István: egyetlen célom, hogy kiderüljön az igazság

Hatalmas paksamétával érkezik, műtőruházatban. Áramütött kezet mentett, orrot szépített. Seffer István dolgozik, úgy mint régen, majdnem. Legutóbb három éve láttam ennyi irománnyal, azok őssejtkutatási jegyzetek voltak. Ez a paksaméta súlyosabb.

Ha van egy ember életében törés, Seffer István átélt ilyet 2009. július 27-én 15.30-kor. Szabadságon volt, siófoki házában úszni készült éppen, amikor civil ruhás rendőrök kopogtattak nála. A sikeres orvos és a média révén is ismert személyiség élete gyökeres fordulatot vett. A szabadság levegőjéhez és a szellem szabadságához szokott emberből fogva tartott lett. Tíz nehéz nap következett, miközben a nevét is viselő kaposvári klinika a hírek fősodrában próbálta állni a sarat. A magánintézet reputációját érték vérveszteségek, de az erős alapok nem inogtak meg.
Seffer István tizenhárom hónapig nem mutatkozott a széles nyilvánosság előtt. Folyamatban lévő ügyéről nem beszélt. Most sem teszi. Még bizalmasan sem kérdeztem a történtekről közvetlenül, most sem teszem. Egyben maradhatunk csak: biztos abban, hogy sosem hibázott, és soha nem is fog.

- Az orvoslás és a kutatás egy dologért érdekel, az emberek életének meghosszabbítása miatt. A mégoly jóhiszeműen is más halálára spekuláló szervátültetések után a tudomány rövidesen kész szerveket lesz képes előállítani. A világ errefelé tart. Számos ország, köztük európaiak is rohamosan fejlődnek, elképesztő összegekkel segítik a kutatásokat, melyekben mi is jól állunk. Nem is embrionális, hanem autológ, saját őssejtekkel. Mi tizenöt féle kinyerési módot ismerünk, és hetven százalékos élősejtarány előállítására vagyunk képesek. Meg kell hagyni, vannak szép eredmények az embrionális kutatásokban is, de amit mi tudunk, azt nemigen tudják másutt a világon. Ezt sokan irigylik, s sokak szemében lehetett ez szálka.

A sebészorvos kinyitja a vaskos dossziét. A felső néhány dokumentumon az ÁNTSZ fejléce. Arról szólnak, hogy a klinika engedélyt kap a humán őssejtgyógyászatra, számos betegségcsoport, orvosi kórkép esetére. Humán őssejtterápiára tehát, emberek gyógyítására őssejtes kezeléssel. Ez, jóllehet az ügy kirobbanásakor kommunikálták, nem kapott nagy figyelmet. Lényegesen átütőbbek voltak azok a "szenzációs információk", hogy valahol ötmillió forintért illegálisan végeztek embrionális őssejtbeültetést. A Nemzeti Nyomozóiroda egy ukrán professzort és ukrán asszisztensét, valamint két magyart vett őrizetbe. Seffer Istvánt az ismertsége - s talán a bulvár felé is nyitó műsora, és szintén ismert kedvese - miatt névvel közölte a sajtó. Yulij Baltaytis professzort először portálunk nevesítette. A megnyitón miniszterek, országgyűlési képviselők, tudósok, orvosprofesszorok, közéleti emberek - köztük Pákh Imre műgyűjtő mint az IRM résztulajdonosa, és Fásy Ádám médiatulajdonos, az IRM tisztségviselője - vettek részt.

- A legnagyobb nyilvánosság előtt nyitottunk, amit engedélyek nélkül nem tehettünk volna. Utal itt bármi, bármilyen illegális tevékenységre? - tárja szét a kezét a sebész. - Így most egyetlen célom lehet, hogy mihamarabb kiderüljön az igazság, és véget érjen ez a rémálom. Nem volt, és most sincs takargatnivalóm.
A tisztázáshoz fontos: a 2007 tavaszi labornyitást követően lassan megromlott a kapcsolat az IRM-mel. A labort 2008 őszén Seffer doktor lezárta. Ezt hetente az ÁNTSZ ellenőrizte, és jegyzőkönyvek bizonyítják, hogy mindent rendben találtak. Mindezek után kezdtek el a nyomozók vizsgálódni: csak tíz hónappal a lezárás után aktivizálták magukat. Mindezek előtte voltak más impulzusok is.
- Elmentünk a kedvesemmel egy parlamenti jótékonysági estre - meséli. - Számos ismert politikus, közszereplő jelenlété-ben kiderült, arra gyűjtenek, hogy hazai betegek kínai kezelését finanszírozzák. Felálltunk és eljöttünk. Ma is legálisan szerveznek ilyen utakat az interneten. Kezünkben van a megoldás lehetősége, nekünk magyaroknak, és ehelyett az ázsiai megoldást pénzeljük. Hát normális dolog ez?

A kaposvári magánklinika rangos nemzetközi orvos-kutatók - köztük Federico Benetti argentin szívspecialista - és több magyar egyetem és kórház konzorciális együttműködésének keretében érte el ígéretes eredményeit. A Pécsi Tudományegyetem Papp Lajos vezette szívgyógyászati centruma is partner volt, a Kaposvári Egyetem szintén haladó szellemű egészségügyi centrumában pedig Repa Imre professzor közreműködésével kutattak. Együtt további közös terveik is vannak. A sertésekben előidézett infarktusokat őssejtkezeléssel gyógyították Kaposváron, ezt a világon sok helyütt embereken is tudják már: ilyen az említett Benetti professzor kutatási programja is.
Seffer István kutatási eredményeinek könyve, amit kezdetben említettünk, minderről szól. A mostani dosszié a tavaly nyáron kezdődött eljárásról, melyben a házi őrizetét májusban lakhelyelhagyási tilalomra enyhítette a bíróság. De ez is bezártság.

- Sokat kerékpározom, akkor írom a tudományos dolgozataimat, de a Kaposvár táblánál meg kell fordulnom - mondja keserűen. - Aki ismer, tudja, óra-perc beosztású ember vagyok, aki a szabadságának a harmadik napján már nyugtalan, hogy kéne már valamit csinálni. Elvették az életemet. Az erős hitemnek és a kedvesemnek köszönhetem, hogy nem roppantam össze.
Düh, bosszúvágy még sincs Seffer Istvánban. Energiáit munkával vezeti le, mert bár az ügy kipattanása után sok pácienst vesztett, de mára sok visszatért. Fényképeken egy terepjáró által roncsolt alkart mutat, amit a javasolt amputáció helyett másfél éves munkával rakott össze. Ezért Astellas-díjra jelölték.
- Két jelölést is kaptam, többet nem is várhattam. Jólesett nagyon.
- Sok barát elmaradt egy év alatt? - kérdezem.
- Barátok? Nem akarok sok barátot - mondja. - Sokan viszont ismert emberek közül is meglátogattak, és hisznek bennem. Ennek ellenére nekem a jövőben tudatosan meg kell változtatnom azt az attitűdömet, hogy fenntartás nélkül bízzak az emberekben. Nem lesz könnyű. Hiszen orvosként az empátia lételem...

Az őssejt létezése még nem ihlette meg a hazai jogszabályírókat, miközben a világ elmegy mellettünk
- A rohamos fejlődés mellett meddig lesz meg a magyar őssejtkutatók helyzeti előnye? - kérdezem Seffer Istvánt.
- Valószínűleg nem sokáig, hiszen több ázsiai és dél-amerikai országban engedélyezett a humán őssejtgyógyászat. Mi ígéretes indulást követően, de két éve lezártuk a labort, s megkértük az engedély ideiglenes szüneteltetését. A mostani ügy jóval később, rá tíz hónapra kezdődött.
Seffer István nem csak a riválisokkal, az idővel is versenyt fut. A hazai pálya ráadásul göröngyös. 1997-es törvény szabályozza az egészségügy működését, s gondolható, mennyire elavult. De más jogszabályi formulát sem ihletett még meg az őssejt létezése. Seffer kutatásait kezdetben bátorította a hazai szakpolitika, és a tudománypolitika színe-java, így jelentős befektetéseket tett, aztán a bátorításból fékhatás lesz.

Forrás: Sonline

Balassa Tamás 2010.szeptember.4.

Dubai a mesevilág

Az elmúlt 15 évben üzleti úton, kongresszuson, baráti látogatáson, nyaraláson és átutazóban is járt már Dubaiban hazánk legkiválóbb plasztikai sebésze, a Kaposvári magánklinika alapítója Dr. Seffer István, aki nagy csodálója ennek az emirátusnak.

Miben rejlik Dubai varázsa? :  Az emberi teremtésben, ami itt azt tükrözi, hogy intelligens, kultúrált vezetés alatta, a sivatagos holdbéli tájból mi mindent lehet kihozni. Azt a hatalmas kincset, ami most Dubaiban van, el is fegyverkezhették volna, ahogy ezt néhány más országban tették. Ők ezzel szemben az ember szolgálatába állították az anyagi erőt és megteremtették annak lehetőségét, hogy minél jobban érezze magát az ott lakó és az oda látogató is. Az emirátus az elmúlt néhány évben, az addig is hatalmas fejődéshez képest még nagyobb fejlődésen ment keresztül. Először, amikor ott jártam, úgy éreztem magam, mint egy fejlett arab országban, ami mára, annyira kozmopolitává vált, hogy néha csak az elektromos müezzin emlékeztet rá, hogy arab területen vagyunk. A világ egyik csodájának tartom ezt az emirátust.

Tudna ott élni?  :  Annak ellenére, hogy Dubaiban minden van, ami a világon megtalálható, semmiképp nem tudnék ott élni, mert a klímát csak télen lehet elviselni, nyáron nagyon nagy a forróság. Ezenkívül túlságosan mesterséges az ottani környezet, ami számomra kicsit idegen. Jobban szeretem az emberközelibb közeget. Ezt a mesevilágot, a gyönyörű akváriumaival, az óriási bevásárlóközpontjaival, a Los Angelesi mintára most épülő Universal studióival pedig csodálom.

Az orvoslás, a gyógyászat területén mik a kinti tapasztalatai? :  Ezen a téren is nagyfokú fejlettségi szinttel találkoztam. Nem véletlen, hogy a közelmúltban, Dubaiban szerveztek világkongresszust, a ma legkorszerűbb orvosi ágnak számító anti-aging medicina témakörében.

Az anti-aginghez, úgy érzem kapcsolódnak a különféle spa- és wellnessprogramok, amelyek segítenek a test és lélek fiatalon tartásában. Ezen a téren kipróbált valamit az emirátusban?  :  Rengeteget kirándultam és számomra az elsőszámú wellness program a tenger élvezete volt. Mindemellett természetesen lehetőség nyílik számos más kényeztetésre, ahogy aktív sportolásra, mozgásra is. Ma már több helyen, -elsősorban plázákban- vannak például mesterséges sípályák.

Síelt is??? :  Nem, de csak azért, mert nekem munkaköri kötelességem vigyázni arra, hogy el ne törjön a kezem, hiszen úgy nem tudnék dolgozni. Így mostanában inkább nem kísértem a sorsot ilyesmivel, bár régebben műveltem és máig szeretem a téli sportokat.

A gasztronómiának szerencsére nincsenek ilyen veszélyei.. E téren mik a tapasztalatai? :   Az arab konyha nagyon finom ízeket kínál, de nem csak Dubaiban, hanem más arab országban is. Rendkívül, mondhatom utánozhatatlanul ízletesen készítik a bárányhúst, ami éppen ezért a kedvencem. Ezen kívül van egy isteni finom frissítő italuk, amit úgy készítenek el, hogy kefirhez hasonló folyadékba belekevernek különféle fűszernövényeket.

Egy plasztikai sebésztől, aki nap, mint nap a szépséggel foglalkozik, feltétlenül meg kell kérdeznem: Dubaiban milyenek szépségek, azaz a nők?  :  A kongresszusokon láttam fedetlen arcú hölgyeket, akik között voltak nagyon szépek, de számomra a valódi szépség akkor rajzolódik ki, amikor beszélek valakivel. Az igazi szépség belülről fakad.

Egy plasztikai sebész élete

Seffer István a hazai plasztikai sebészet egyik úttörője. Húszezer sikeres műtéten van túl. Életét a tudománynak szentelte. Ő a kaposvári őssejtkutató megálmodója.
Élete kész rohanás. Tárgyal, tanít az egyetemen, politizál. Három város között ingázik, napi 16 órát dolgozik. Ezt azonban nem bánja.

A szorgos hangya:  A munka és a hajtás már gyerekkoromban sem állt távol tőlem. Tizenhárom éves koromban nyúltenyésztéssel foglalkoztam, majd tizenhat esztendős koromtól a nyári vakációkat is végig dolgoztam, hogy legyen zsebpénzem. Mindig is olyan voltam, mint egy szorgos hangya.
Pesti, polgári családból származom, de Nagyatádon, majd Csurgón nevelkedtem. A szüleim igyekeztek mindent megadni nekem és két testvéremnek. Persze semmi sem hullott csak úgy az ölünkbe. Például kitűnő bizonyítványért járt egy bicikli. Nem esett nehezemre jó jegyeket szerezni, hiszen éles eszű is voltam.
A csurgói református gimnázium után jelentkeztem a Pécsi Orvostudományi Egyetemre. Hogy mi ösztönzött? Nem származom orvos dinasztiából. Egy gyerekkori, mély trauma vezérelt arra, hogy én is embereken segítsek. Hétéves voltam, amikor tüdőgyulladást kaptam. A háziorvos penicilinnel megmentette az életem. Akkor elhatároztam, hogy ezt akarom én is csinálni.
Az egyetemi évekhez sok szép emlék köt. Évfolyam-titkár voltam, országos tudományos diákköri pályázatot nyertem. Ott jöttem össze későbbi feleségemmel, akinek többek között köszönhetem, hogy megismertem a plasztikai sebészetet. Mivel az egyetemen akkoriban nem hallottunk semmit erről a területről, fogalmunk sem volt az egészről. A feleségem egy nap a kezembe nyomott egy csodálatos könyvet, ami azonnal tudatosította bennem, hogy ez az, ami igazán érdekel.

Egy pár vagyunk! :  Csodálom és tisztelem a nőket. Feleségemmel 25 évig voltunk házasok. Két remek fiam született. Mindketten az orvosi pályát választották. István fogorvos, Gergő pedig most szigorló. Hogy miért váltunk el egy negyed évszázad után? A nejem már frászt kapott, ha gondolkodni kezdtem. Kijelentette, hogy már képtelen támogatni. Barátságban váltunk el. Miután a bíró kimondta a válást, a tárgyalóteremből kifelé menet egy szál rózsát nyújtottam át neki. Tartjuk a kapcsolatot, hiszen a fiaimmal együtt dolgozunk.
Hiába múltam el ötvenéves, a szerelem ismét rám talált. Krisztinát már régóta ismerem, de egy éve vagyunk egy pár. Válásom után egy hónappal találtunk egymásra. Nem felejtem el a pillanatot! Egy lépcsőfordulóban beszélgetett valakivel, amikor megbillent és majdnem leesett. Akár a filmekben, én pont akkor értem oda, és elkaptam. Szerelem volt első pillantásra.
A köztünk lévő korkülönbség miatt rengeteg aljas támadás ért minket. Pedig a szerelem kortalan. Mi összetartunk Krisztinával! Egyébként is a kedvesem jóval érettebb a koránál, és örömmel tölt el, hogy a szülei is elfogadtak minket. Sajnos a mostani rohanó hétköznapok mellett nehéz összeegyeztetni pár együtt töltött, nyugodt órát. Igen, felmerül az emberben a közös gyermekvállalás, de kicsit félek tőle. Olyan az életmódom, hogy még köszönni sem tudok a szeretteimnek. Márpedig, ha az embernek kis gyermeke van, szeretné a lehető legtöbbet időt mellette tölteni. De ez még a jövő zenéje!

Keresztbe tettek:   A magánkórház ötlete akkor fogalmazódott meg bennem, mikor Olaszországban dolgoztam főorvosként egy évig. Ott láttam, hogyan működik ez a rendszer. Hazatértem, és tudtam, hogy állami kórházban nem lehet előteremteni azt a miliőt. Ráadásul soha nem néztem jó szemmel a pénzdugdosást.
A gyógyulás és gyógyítás legális útját választottam - 1992-ben megnyitotta kapuit Kaposváron a magánklinikánk, Magyarországon az első között. A szakma mindhárom ágát műveljük, tehát a képző-, a rekonstruáló és az esztétikai sebészetet is. Sokat kellett küzdenem, hogy elfogadjanak és elismerjenek minket. Sokszor keresztbe tettek. A klinika megnyitása után például kirendeltek fél évre sorozó orvosnak.
Miért imádom a munkámat? Mert alkothatok. A beavatkozások esztétikai része is legalább olyan fontos, mint a rekonstruáló része. Régen mindig megnéztem, hogy mit változtatnék meg egy nőn. De rájöttem, hogy nem akarom én magamnak megcsinálni a nőket! Egyszerűen átváltoztatom a hölgyeket, ahogy szeretnék. Persze volt rá példa, hogy nem tudtam eleget tenni a kérésnek, mert szakmailag nem értettem vele egyet.

A Balaton a minden:   Orvos vagyok, tudom, hogy a nagy hajtás nem tesz jót az egészségemnek. Szeretnék visszavenni a tempóból. Alig jut idő magamra. Kaposvár, Siófok és a főváros között ingázom. Tanítok az egyetemen is. Jó szándékú, csodálatos fiatalokból áll a jövő orvos nemzedéke, de sajnálom őket, hogy már nincsenek azok a karizmatikus példaképek, akikre az én időmben még fel lehetett nézni, akikről példát lehetett venni.
Régen öt évig keményen edzettem. Átúsztam a Balatont, sportlövő voltam. Igazán kikapcsolódni a vízparton tudok. A Balaton a szívem csücske.

Nyolc éve foglalkozom céltudatosan az őssejtekkel. Régi álmom vált valóra, hogy többéves kutatómunka és engedélyezési folyamat után a legmagasabb szakmai minősítéssel, a legkülönbözőbb betegségtípusok gyógyítására alkalmas kezelési módszerekkel megnyitottuk az ország első őssejt klinikáját Kaposváron. Bízom benne, hogy az ÁNTSZ engedélye után megkapjuk az Egészségügyi Tudományos Tanács hiányzó jóváhagyását.
Hogy mindenki számára világos legyen, mi gyógyítani akarunk.


Dr. Seffer István Phd, főorvos, az orvostudomány kandidátusa
Születési idő: 1953. április 20.
Kedvenc könyv: Remarque: A diadalív árnyékában
Beszélt nyelvek: latin, angol, német, olasz, orosz
Amire legbüszkébb: két fiára
Mit néz meg egy nőn: az arcát és a szemét

 

A szépség és egészség diplomatája

Kérem meséljen a kezdetekről, milyen tanulmányokat folytatott, milyen út vezetett a plasztikai sebészet felé? Kik voltak azok, akik a tanulmányai és pályája során nagy hatással voltak Önre, tanították, segítették?   29 éve végeztem az Orvostudományi Egyetemem. Rögtön egyértelmű volt, hogy műteni szeretnék. A plasztikai sebészet iránt az érdeklődésemet egy, a Zoltán professzor úr által írott könyv keltette fel. Ezt elolvasva már az is nyilvánvalóvá vált; plasztikai sebész leszek. Ehhez Magyarországon először sebészeti szakvizsgát kell tenni, majd erre ráépíteni a további tudást. Az egyetem után a világhírű Rozsos professzor úr irányítása alá kerültem, ahol sebészeti szakvizsgát tettem, majd a professzor úr beajánlott Zoltán professzorhoz Budapestre, ahol két évig teljes munkaidőben dolgoztam a Központi Katonai Kórház plasztikai sebészetén, majd ezt követően szakvizsgát tettem.

Mi inspirálta, hogy az egyik legjobb legyen a szakmájában?   Mindig, - a szakmán kívül is - maximumra, száz százalékos teljesítményre töreked tem, és igyekeztem ehhez minden feltételt megteremteni. a tudás, a minőség, az anyag, a műszerek és más eszközök terén is. Azt szoktam mondani; a sebészet a hivatásom, míg a plasztikai sebészet a hobbim is.

Milyen tudományos tevékenységet folytat?   A kandidatúrámat az amputált emlő pótlásából írtam 1995-ben. Ez akkoriban a maga nemében úttörő munkának számított. Tizenegy új műtéti módosításomat, illetve eljárásomat fogadta el az Akadémia. Azt hiszem az első magánorvos voltam, aki tudományos fokozatot szerzett. Azóta IS folyamatosan végzünk tudományos munkát, melynek eredményeként - talán elmondható -, a lézertechnikában is élen járónak számítunk. Mindehhez persze szükség van lehetőségekre, amit a kaposvári egyetemen kiváló minőségben meg is találtunk.

Jó pár évvel ezelőtt, még csak a hollywoodi színésznőknek volt kötelező gyönyörűnek és fiatalnak maradni, ma már egyre többen vallják ezt nemre, korra tekintet nélkül, s egyre többen plasztikáztatják magukat. Azok körében, akik szikével harcolnak az idő múlása ellen, melyek a legkeresettebb fiatalító műtétek?   Magyarországon egyre szélesebb körben adatik meg a plasztikai sebészet elérhetősége. Ez jó is, de egyben rossz, mert nemcsak a nívós, hanem a minden szempontból olcsónak számító plasztikai sebészet is előtérbe került. A magyar orvosok tudása magas szintű; jó irányba indult el ez a tudományág. Ma már nem szikével harcolunk az idő ellen, hanem számítógépekkel, lézer-, és ultrahangos berendezésekkel, a legkorszerűbb technológiai vívmányokkal. Nagyon eredményes és egy műtéttel megoldható a széndioxid lézerszkenneres rejuvenacios, azaz arc-visszafiatalító műtét, ahol fantasztikus eredményeket értünk el. Nagyon kedvelt eljárásnak számítanak az endoszkópos homlok, közép-, és arcemelő, valamint az ajakvastagító műtétek, a fül-, orr-, valamint a szemhéjplasztikák. Altalunk mára gyakran használt eljárásnak számít az idősebb hölgyek körében alkalmazott kéz, és alkar lézertechnikával való visszafiatalí tása.

Milyen test-, és alakformáló beavatkozásokat vesznek leggyakrabban igénybe aszépülni vágyók?   Testalak-formálás körében általában az elhízás, vagy genetikailag nem kedvező zsírlerakódás ok kezelése a leggyakoribb, de ehhez csatlakozik a késes, lézeres műtétek alkalmazása is, amikor a többletet kell eltávolítani, esetleg az izomzatot rekonstruálni, s mélyebb rétegekben is szép formát képezni. Ilyenek például a nyakon, arcon végzett műtétek. A legkedveltebb eljárások, melyek nálunk minden technológiai szinten elérhetők; a lézeres, ultrahangos, és vibrációs leszívások.

A férfiak körében mennyire elfogadott a plasztikázás, és milyen korrekciókat jelent ez leggyakrabban?   Itt is egyre inkább közelítünk a nyugati országokhoz, hiszen a plasztikai műtétek, korrekciók aránya a nők és férfiak esetében mára eléri az 50-50 százalékot.

A fiatalok körében, ha fogalmazhatunk így: mi a "sláger-műtét"?   Főleg a tinédzserkor után, a fejletlen lányok emlőjének a növelése, hiszen ebben a korban nagyon nagy traumát tud okozni, ha nem egyforma a két mell, de emellett nagyon népszerűek a fülműtétek is.

Magyarországon talán az egyik legismertebb klinika az Öné Kaposváron. Melyek azok az eljárások, újdonságok, amelyeket csak ott vehetnek igénybe a páciensek?   Például a narancsbőr jelenség fotomezoterápiás módszerrel történő kezelése. Világviszonylatban ez csak nálunk alkalmazott eljárás, európai szinten pedig referencia-, és oktató helynek számítunk. Minden évben van egy olyan új műtéti, kezelési eljárás, ami az előző évben még megoldhatatlan problémát jelentett. Ilyen volt például a himlőhelyes arc, amivel nem lehetett semmit csinálni. Mára ez a széndioxid lézerszkennerrel gyönyörűen kezelhető. Óriási probléma volt a narancs bőr kezelése is, hiszen a világon hatékonyan sehol nem tudták ezt megoldani. Jövő héten írunk alá Bonnban egy olyan együttműködési szerződést, amelynek keretében a narancsbőr jelenség kezelésének a gyógyszerét Kaposváron fogják előállítani.

Kérem, mondjon pár szót a családjáról.   Feleségem fül-, orr-gégész, együtt alapítottuk a klinikát. Két fiunk van. A nagyobbik most veszi át a diplomáját az orvosi egyetemen, ő fogorvos lesz, a kisebbik fiunk két év múlva fog diplomázni, ő az általános orvosi szakot választotta. A családhoz tartozik még egy fiú boxer kutyus is, akit Arcsinak hívnak.

 

Beláthatatlanok a fejlődés lehetőségei

Seffer István plasztikai sebész életreceptjei   

A Vital Tv Életreceptek című portréműsorában Farkasházi Réka műsorvezető beszélgetett az ország egyik legkorszerűbb magánklinikájának tulajdonosával, Seffer Istvánnal az indulás nehézségeiről, a plasztikai sebészeti munka szépségeiről, a mosolygó betegekről, no meg a harmonikus családi élet titkairól.

Dr. Seffer István: az elegáns, természetes szépséget szeretem (Fotó: Vital TV - Szőnyi Szandra)

A kilencvenes évek legelején, volt feleségével alapította meg állami támogatás nélkül, hitelekből és saját tőkéből az ország mára már egyik legnagyobb és legkorszerűbb egészségügyi intézményét Kaposvárott. Eredményeik kimagaslók, a korszerű műtéti technológiák elterjesztésében úttörő szerepet vállaltak. Tervei között szerepel egy őssejtkutató-központ és őssejtbank létrehozása. Sikeres plasztikai sebész, kandidátus, magánklinika tulajdonosa. Elért mindent, amit lehetett. Miért érzi mégis fontosnak a további fejlesztést?
Beláthatatlan a fejlődés lehetősége az orvostudományban. Egyre hatékonyabb, elegánsabb és fantasztikusabb eljárásokkal ismerkedünk meg. A számítástechnika mellett most a génsebészeten van a hangsúly. Például néhány hajszálból hajcsokrot építhetünk fel. Vagy a hasfal bőre alatt új fület tudunk létrehozni egy speciális módszerrel. Mérföldkő az orvostudományban az őssejtkutatás, az őssejtterápia.
A szövet- és szervtenyésztés irányába mozdulunk el, ami most még sci-fi, évek múlva már trend lesz. Persze amiről tizenöt éve mondtuk ugyanezt, az ma már a mindennapos rutint jelenti.

Miért lett éppen plasztikai sebész?   

A nyolcvanas évek közepén kezdtem Zoltán professzor iskolájában behatóbban plasztikai sebészettel foglalkozni. Akkoriban az orvostudomány mostohán kezelt, irigyelt, utált ága volt a plasztikai sebészet. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy a műtétes szakmák húzóága volt mindig is. Az új törekvések pedig mindig ellenérzéseket váltottak ki, főleg szakmai körökben. Sebész adjunktusként behatóbban kezdtem foglalkozni emlőpótlásokkal. Akkoriban ez nagy kihívásnak számított, nagy ellenkezés volt ugyanis az emlőpótlásokkal szemben a sebésztársadalom részéről, sokan vitatták a létjogosultságát. A kandidatúrámat is ezen a területen szereztem, meg kell valljam, nem könnyen. Hiszen a védésnél a nyílt színen akartak megbuktatni. Végül az általam kidolgozott tézisek és eljárások elfogadottakká és alkalmazottakká váltak.

A plasztikai sebészet nem csak arról szól, hogy valaki a szépségéért fekszik kés alá. Sokszor életeket hoz rendbe egy-egy korrekciós műtét.   

Ez így van. Hangsúlyozni szeretném, hogy nem cicababagyártók vagyunk! Sajnos a média gyártotta szépségideál miatt nagyon sokan csak azért fekszenek, feküdnének kés alá, hogy még jobban megfeleljenek a mostani divatideálnak, trendnek. Hosszú évek alatt már eljutottam oda, hogy a nekem nem esztétikusnak számító műtéteket nem vállalom. Például ha valaki indokolatlanul nagyobb melleket szeretne. Az elegáns, természetes szépséget szeretem. Ugyanakkor egy baleset vagy tumor okozta elváltozást, egy születési hiba korrigálását indokoltnak tartom. A kezdődő öregedési folyamatokat is lehet bizonyos eljárásokkal lassítani, de persze megállítani nem. Sokan azt mondják, hogy nincs nehéz dolgunk, mert csak könnyű műtéteket végzünk. Ez persze nem így van, csak a nehéz műtétet elegáns kivitelezéssel gyorsan gyógyulóvá lehet tenni. Úgy vélem, nehéz bennünket összehasonlítani más egészségügyi intézményekkel. Mi azonnal rá tudunk mozdulni egy új technikára vagy új eljárásra. Mindig is fontosnak tartottam a fejlesztést mind eszközben, mind az orvosok továbbképzésében. Belemegyünk kemény, nagy kihívást jelentő műtétekbe is, ilyen a transzszexuális átalakító műtéti sorozat. Olyan szakmai sikerekkel dicsekedhetünk, amelyek óriási töltetet adnak a további munkára.

Ilyen nagy munkatempó mellett nem sokat pihenhet! Ha igen, mit csinál legszívesebben?   

A legfontosabb most az életemben a boldog, kiegyensúlyozott kapcsolatom, amely több mint egy éve tart, és persze a két felnőtt fiam, akikre nagyon büszke vagyok. Mindkettő a maga területén sikeres ember, mindkettővel kitűnő a kapcsolatom. A sportra kevesebb időm jut, mint régen. A kutyámmal futok, ez teljes kikapcsolódást jelent.

Sikeres ember. Ön mit tart a legnagyobb sikerének?   

A mosolygó beteget, aki boldogan megy haza. Ez még a több ezredik műtét után is melegséggel tölti el a szívemet.

Pályakép   

Seffer István plasztikai sebész, a kaposvári Seffer-Renner magánklinika tulajdonosa. 1953-ban született. Csurgón érettségizett, 1977-ben diplomázott a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Kandidátus. Számtalan kitüntetés és elismerés birtokosa. A Magyar Plasztikai Társaság vezetőségi tagja, több műtéti eljárás szabadalma fűződik a nevéhez.

Forrás: Magyar Hírlap Online

Dr. Ferenczy József válaszol

Korunkban nagy szerepe van a külsőnek. Férfiak és nők egyaránt meg akarnak felelni azoknak az elvárásoknak, amelyek - hitük szerint - a sikerhez vezető út egyik lépcsője. Hogy van kikövezve ez az út? Valóban csak a siker elérése motiválja az embereket, vagy valami más is? Mi történik, amikor valaki hezitál, majd úgy dönt, felkeresi a plasztikai sebészt, hogy külsejét megváltoztattassa. Ennek a folyamatnak az állomásait, a döntést megelőző pillanatokat szeretnénk tetten érni, ezzel kapcsolatban tettünk fel néhány kérdést Dr. Ferenczy József plasztikai sebésznek, a Seffer & Renner Magánklinika főorvosának, ill. Dr. Csorba Erika plasztikai sebésznek, a Csorba-Klinika vezetőjének.

A 2. részben Dr. Ferenczy József válaszol:  

 

1. Igaz-e, hogy ez a kor, amelyben élünk felfuttatja a plasztikai sebészetet?  Gondolunk itt például a reklámokban látható mintanőkre és mintaférfiakra, a magazinok agyonretusált modelljeire és sztárjaira vagy például a "formatervezett" titkárnők iránti céges igényekre stb.
   Sok igazság van benne. Sajnos vannak olyan foglalkozások - menedzserek, marketingesek, a turizmusban dolgozók, ahol a média - modelleket szolgáltatva - szinte diktálja azt, hogyan kell kinéznie azoknak, akik ilyen munkakörökre pályáznak. Szinte a filmekből építik fel erre az embereket, amihez azután a mindennapok egyszerű átlagemberének szinte "kötelező" alkalmazkodnia, hiszen ha nem, akkor azt veszik fel arra a munkahelyre, aki ezeknek a szempontoknak IS megfelel.
2. Van-e statisztikai adat arra, hogy Magyarországon hány nőnél történt korrekciós műtét?  Pontos statisztika nincs, hiszen ezt csak hivatalos adatszolgáltatásra alapozottan lehet készíteni. Adatgyűjtések külföldön is vannak, azonban az eredmény kérdéses, hiszen csak önkéntes adatszolgáltatás eredménye értékelhető. Ettől szinte függetlenül a nagyságrend megbecsülhető. Magyarországon 160 plasztikai sebész dolgozik, közülük 140 magánpraxist is folytat. Heti 1-2 műtétet mindenki végez. A többi már számolás kérdése. Csak egy példa: a Seffer & Renner Magánklinika évente mintegy 2500 - többségében esztétikai - plasztikai műtétet végez.
3. Mik azok a leggyakoribb problémák, amelyekkel felkeresik Önt a páciensek?   Alapjában véve két típusú plasztikai sebészeti beavatkozást végzünk, a rekonstrukciós, más néven helyreállító jellegű, valamint az esztétikai műtéteket. Ez utóbbi ismét két csoportba sorolható, az alakformáló, illetve a fiatalító beavatkozások csoportjába. A műtétek többsége alakformáló, sőt vannak szezonális műtétek, így például nyár elején a zsírleszívás, vagy például gyermekeknél úgy kb. 5-6 éves korban, az iskolába menet előtt, a fülplasztika.
4. Ilyenkor tanácsot kérnek vagy határozott "korrekciós" elképzelésekkel érkeznek?  Ahány páciens, annyi féle eset. Van aki úgy érkezik, hogy felteszi a kérdést: "Mit lehet belőlem kihozni?" A többség azonban több helyről informálódik - többek között ma már egyre gyakrabban az internetről - és többnyire nagyon határozott elképzeléssel érkezik.
5. A páciensek megindokolják azt, hogy miért tartják szükségesnek a beavatkozást vagy nem?   Úgy gondolom, minden ilyen magyarázat önvédelem. Ha valakinek belső késztetése van és úgy gondolja, úgy érzi, hogy életminősége és lelkiállapota javulni fog a műtét eredményeként, akkor úgy gondolom, ezt nem illik firtatni. A plasztikai sebészet az orvostudomány határmezsgyéjén van, szolgáltató jellegű tevékenység. Ezt nem kell szégyellenünk, ellenkezőleg. Törekednünk kell arra, hogy amit csinálunk, azt - mint szolgáltatást - a lehető legmagasabb fokon műveljük.
6. Ha igen, mik a leggyakoribb indokok? (pl.: Nem tetszem magamnak? Nem tetszem annak, akinek szeretnék? Úgy szeretnék kinézni, mint valaki más? Úgy szeretnék kinézni, mint régebben? Stb.)  Vannak olyan frusztráló tényezők, amelyek 1-1 embert már gyermekkorától, az énkép kialakulása óta kísérik. Ha valaki úgy gondolja, akkor válik teljessé, akkor tud az én kibontakozni, ha megszabadul valamitől, ami őt születése óta boldogtalanná teszi, akkor azon változtatni kell. Ez nem a "gazdagok szórakozása" és senki számára nem elérhetetlen. Praxisomban volt egy öltözőőr, aki hosszú évek tudatos spórolásával gyűjtötte össze azt az összeget, amellyel műtétét kifizethette és ma boldog ember.
7. Nyilván vannak olyan esetek, amikor indokolt egy műtét, de mekkora arányban jönnek olyan páciensek, akiknél Ön szerint nem indokolt a kért beavatkozás?   Természetesen itt is vannak olyan betegek, akiknek nem sebészre, hanem inkább pszichiáterre volna szüksége. A plasztikai sebész egyik fontos feladata, hogy az irreális igényeket és az együttműködésre alkalmatlan betegeket kiszűrje, hiszen ők a műtéttől sem lennének boldogabbak. Vannak betegségek, amelyeket nem késsel lehet és kell gyógyítani.
8. Mit tehet ilyenkor a sebész? Megpróbálja lebeszélni a páciensét vagy pszichológust ajánl?  Az un. első konzultáció, a kontaktus kialakítása a beteggel éppen azt a célt szolgálja, hogy megállapíthassuk, milyen igénye van a betegnek és egyáltalán alkalmas-e az együttműködésre.Mellékesen említem a legújabb divatot: a páciens-jelölt igényét, elképzelését számos helyre eljuttatja az internet segítségével, természetesen arra a kérdésre várva a választ, mennyibe kerül a beavatkozás. Azután persze jó, ha egyik kollégánál kiköt betegként, az esetek jó részében azonban még erről sincs szó.. Ami a lebeszélést illeti, egyik kollégám, ha úgy érzi, ez az adott esetben nem működik, olyan magas árat mond, amitől a beteg elborzad és már le is beszélte a műtétről őt.
9. Volt már olyan páciense, akinél Ön megtagadta a beavatkozást, azért mert indokolatlannak tartotta? Egyáltalán Ön mely esetekben tagadhat meg egy beavatkozást?  Sokszor megtörtént, bár én nem megtagadásnak, inkább ajánlásnak nevezném, amikor valakinek azt tanácsolom, hogy ne végezzünk egy nagy beavatkozást, aminek várhatóan szerény lesz az eredménye.
10. Az Ön tapasztalata szerint, mely dolgokat kell(ene) alaposan vagy alaposabban átgondolnunk nekünk (potenciális) pácienseknek, mielőtt felkeresnénk egy plasztikai sebészt?   Úgy vélem, mindenkinek végig kellene gondolnia, valóban erre a típusú segítségre van-e szüksége, van-e esetleg más megoldás, például egy kondi-terem bérlet.
11. Milyen vizsgálatok elvégzése szükséges ahhoz, hogy valaki végül kés alá kerülhessen?   Az esztétikai műtétek esetében elsősorban egészséges embereknél történik sebészi beavatkozás, de jól kezelhető betegségek, mint például a diabétesz, nem jelentenek kizáró okot, ilyen betegségek esetén kicsit hosszadalmasabbak a vizsgálatok. A laborvizsgálatok mellett emlőkorrekció esetén természetesen mammográfiai vizsgálatra is szükség van.
12. Volt-e már olyan "beteg", aki menet közben a megelőző vizsgálatok alatt elbizonytalanodott, vagy a bizonytalanság már korábban kiderül?   Tudja erre csak egy közismert aforizmával tudok válaszolni: "Sok nő nem tudja, hogy mit akar, de abból nem enged."
13. . Mi tehet a sebész, ha a páciens által önmagáról elképzelt kép és a valóság a műtét után nem fedik egymást?   Ilyenkor természetesen azt javasoljuk, keresse meg újra a sebészt. Az orrplasztika például tipikusan többfázisos műtét, nem szégyen az, ha igazitani-való marad, ez nem kudarc.
14. Az imént már szó volt arról, milyen esetekben használják a páciensek az internetet. Milyen előnyét látja a plasztikai sebész szakma az internetnek, mint kommunikációs eszköznek?   Az internet a plasztikai sebészetben forradalmasította a képzést, a továbbképzést. Míg 1991-ben a Convers I-VI. kötetből két példány volt Magyarországon, addig ma már mindez az interneten elérhető. A továbbképzés követelményei - jogosan - nagyon szigorúvá váltak, a Magyar Plasztikai Sebész Társaság szakmai iránymutatásával jelennek meg a standardok. Az elsajátítandó megoldások viszont már nemcsak, sőt nem is elsősorban a könyvekből, hanem - akár video-anyagok letöltésének lehetőségével - folyamatában prezentáltan az internet segítségével elsajátíthatóak.
15. Utolsó kérdés: Volt-e olyan emlékezetes története, ami saját munkájához kapcsolódott?   Az egyik vezető budapesti színház zenés műfajban kiemelkedő színésznőjének orrplasztikai műtétet végeztünk. Nem telt el pár hónap és ugyanettől a színháztól 5-6 táncosnő is hozzánk fordult hasonló problémával, természetesen mindenkinél elvégeztük a műtétet.Majd a kollégámmal, az altató orvossal együtt kaptunk az érdekeltektől 2-2 jegyet egy ünnepi előadásra, ahol a mi színésznőnk énekelt és az érdekelt táncosnők pedig táncoltak. Remek előadás volt. Feleségem a szünetben megjegyezte: "Kár, hogy mindegyiknek egyforma orra van!"

    Tisztelt Főorvos Úr!  Abban a reményben, hogy aki szebbé, fiatalabbá kíván válni, hasznos információkra tett szert, köszönjük, hogy időt szakított az interjúra.

    OSYNA, 2005.12.23.